2017. február 21., kedd

Interkulturális

Én a külfölddel úgy vagyok, hogy szép-szép, de mit kezdjek vele. Nyelveken beszélni nem tudok, pénzem kirándulgatni nincs, munkám van 15 perc sétára is. Külföldi pasik nem érdekelnek, energiám ilyenre nincs, hogy majd magyarázgassam, hogy mér van kátyú, mér nem jön a vonat, mér lehet késsel disznót vágni, mér nem adnak számlát, mér töltöm le a filmet, mér kell minden nap fürödni. Végiggondolom, már elfáradok benne.

Nulla a motivációm, de kell az a fránya nyelvvizsga, úgyhogy regisztráltam egy ilyen idegenekkel beszélgetős oldalra. Pontosabban tesa, mert nekem tényleg nulla a motivációm, hogy angolul egy mondatot is leírjak. Végül összeszedtem magam, írtam hát olaszoknak, hogy Ciao, I have my name Dóri and learn me italiano plise. Az akciónak ez a része egyelőre sikertelen. 

Levelezni kezdtem azonban egy ausztál sráccal. Na, ennek már több értelme van, először is, nem kapok ínhüvelygyulladást a sok pötyögéstől, meg az angol tudásomra sincs túlzottan nagy szükség, mert nagyjából annyit beszélünk, hogy "good morning:)" "good night:D". 
Néha még leírja, hogy megeteti a kengurut, erre meg ugye vissza kell vágni valami nagyon hungarikummal, szóval én meg addig kirakom a rubikkockát, aztán heló. Továbbá múlt csütörtökön is megfeledkezett a 10 órás időeltolódásról, és megkérdezte reggel, hogy hogy telt a csütörtököm, mondom, az még itt nem volt. :D Aszongya, szar lesz, volt valami front a levegőben. Na, ez még kellett mára... Azóta minden reggel megnézem a jelentését, hogy érdemes-e felkelni, tiszta delphoi jósda, akárcsak a meterológia mostanában. De állítólag most már tényleg jön a jó idő. 


2017. február 10., péntek

Lakótársat keresek

Bizonyos események rádöbbentettek, hogy eljött a változás ideje. 

Egyrészt kéne egy autó, meg jó lenne továbbtanulni, de nem gyűlik a lóvé, hiába dolgozom. Pedig nem veszek semmi "extrát" - értsd pl. ruha, asztal, szék, ilyesmik. :D Múlt héten 27.000 forintot, azaz a fizetésem egynegyedét költöttem el olyan semmikre, amik kellenek az élethez: budipapír, villanykörte, öblítő, elem, satöbbi. Megvetted, hazahotad, leteszed/beteszed/becsavarod a régi helyére, és se a holmijaid térfogata nem nőtt, se életminőségileg nem javultál, de már megint csóró vagy.

Másrészt van ez a hátproblémám, és próbáltam, de nem tom egyedül felragasztani a tapaszaimat. És annyira ciki, hogy minden második reggel félpucéran indítom a napot a munkahelyen, hogy aki éppen ráér, ragasszon már fel lécci, köszi, bocsi. És ezeken a reggeleken mindig végighallgatom, hogy mennyé má el a reumára. Ugyanez a kategória a betegség, mikor úgy nézek ki, hogy már a halál se akar elvinni, a konyháig alig bírok elmenni, de le kell szaladni a -20 fokba szopogatótablettáér, különben megdöglök.

És egy extra érv: ferde lett a kép a falon. 

Összegzem a felvezetést: úgy döntöttem, lakótársat keresek. 

A lakás amúgy kajak szép, világos, tök újszerű állapotban van. Kecskemét belvárosának a szélén található, főtér 10 perc séta. Egyelőre egyszobás, de hipp-hopp másfél lesz belőle, amint gipszkartont ragadok. Egyéni fűtés, telefon, internet, mosógép, tűzhely, szenteltvíz, Star Wars roló, jófej lakótárs adott. 
Castingot emailben egyeztetett időpontban tartok. Érdeklődni továbbra is: hekker.5d@gmail.com

De hogy feleslegesen ne törd magad, előnyt jelentenek az alábbiak:

Kis igény, nagy lóvé. 
Ha fiú vagy, és jól nézel ki. 
Ha nem gond felmászni a negyedikre a zsurog ásványvízzel.
Ha este 10 után csöndben vagy, nem muszáj aludni, csukott szemmel fekhetsz az ágyadban, és 6-kor nem morogsz, ha ébrednek a dolgozó emberek. 
Nincs mikró.
Ha télen jól tűröd a hideget, nyáron a meleget.
Ha van széked meg asztalod. 
Ha szereted a sört, bort, pálinkát, de nem az enyémet. 
Ha bírod a tigristapasz szagát, és nem okoz gondot néha felmatricázni a hátam. 
Ha szereted a zenei különlegességeket és a Belgát, mer itt néha szól ez-az. 
Ha hajlandó vagy a rendezett környezet és a higiénia érdekében lépéseket tenni.

Szép napot mindenkinek! 

2017. február 7., kedd

Nyelvtanulás otthon

Volt már szó a nyelvérzékem teljes hiányáról, de most újra reflektorfénybe kerül. Tanulmányaim ugyanis lassanként elérkeznek arra a pontra, hogy szükségem lesz még egy nyelvvizsgára.

Először is nyelvet kell választani. Ugyan négy évig tanultam olaszt a gimiben, tudok 10-ig számolni, köszönni, meg hogy "non lavoro piú in farmacia" (nem dolgozom többé gyógyszertárban?), de ha nincs a szövegben számolás, köszönés vagy gyógyszertár, nem ismerem fel, hogy olasz (!).

Azoknak szeretnék segíteni ezzel a bejegyzéssel, akiknek se pénze, se kedve, se könyve, se érzéke a nyelvtanuláshoz.

1. ELHATÁROZÁS. Felküldtem apát a padlásra, hogy keressen olaszkönyvet, szótárt, vagy akármit. Lejött, hogy nincs, de talált oroszt, az jó lesz-e. Jó. NEM!!! Kössed az ebet a karóhoz, legyél kitartó a döntésedben! 

2. KÉNYSZER. Nagy példaképem Cortez a felfedező, aki felgyújtotta maga után a hajóit, hogy addig nincs visszaút, amíg nincs felderítve az új terület. Én is előszeretettel alkalmaztam a módszert vizsgaidőszakban. Kizártam magam a kertbe, addig nincs pisi, kaki, ivás, alvás, fész, amíg nincs megtanulva a tétel. A módszer nyelvtanulásra adaptált változata: állítsd a kiválasztott nyelvre a telefonodat meg a facebookodat. 


Részemről lehúzták a redőnyt, postai úton elértek. :D 

3. SZÓRAKOZÁS. Egy kis interkulturális kikapcsolódás (vigyázat, van benne egy megtévesztő sor): 


LIFE UPDATE

Az elmúlt 5 év tömören: összejöttem a szembeszomszéddal, összeházasodtunk, építettünk egy házat, és lett egy gyerekünk, Guszti. Szóval semmi...