2016. szeptember 22., csütörtök

Katasztrófaturizmus a 4. emeleten

Nos. Eddig azon gondolkoztam, hogy kéne a szomszédokkal összehaverkodni. 
Most kettesével jönnek hozzám látogatóba, az élet ezt is megoldotta. 

Ha azt gondoljátok, hogy szar van a palacsintában, jól gondoljátok, nem azért jönnek, mert ennyire jófej vagyok. :D 

Valamelyik nap épp számolgattam, hogy melyiket volna érdemes inkább befizetni, a gázt vagy a villanyt, mikor csöngettek. Egy kicsike néni állt az ajtóban, és roppant ideges volt. Azzal kezdte a mondandóját, - hogy tudjam, hol a helyem a hierarchiában -, hogy ő már volt már itt, csak én akkor nem voltam itthon! Aztán a lényegre tért, hogy alattam lakik, nagyon ideges, mert folyik a plafonról patakokban a víz, lukas a fürdőszobám! Na, ennek a fele sem tréfa - gondoltam. Másnap direkt lassan mentem a munkahelyre, nehogy megizzadjak, mert annál rosszabb lesz fürdés nélkül kibírni a hetet. Aztán úgy gondolkodtam, hogy csak át kéne nézni a kicsi nénihez, hogy mennyi időm van szerelőre spórolni, míg rá nem omlik a vakolat.

Átmentem hát hozzá, mutatja a plafont, semmi eltérés. Kérdezem, hogy hol kell nézni, ő meg sápítozva kalimpál, hogy ahol az a nagy folt, ahol mállik a tapéta, reped a csempe, penészedik a fal! Pusztuljak el, semmit nem láttam. Persze mondtam a kicsi néninek, hogy ez annyira rosszul néz ki, hogy azonnali megoldást kíván! Lelkendezett, hogy hát ezt magyarázza ő is!

Na, itthon akképpen gondolkodtam, hogy kicsi néninek csak a tudatállapotát kell megváltoztatni a szivárgással kapcsolatban, arra pedig tökéletes lesz egy szerelő ruhába öltözött haver, aki szépen felméri a terepet nála, majd feljön hozzám, kalapál párat, aztán visszamegy a nénihez, és megnyugtatja, hogy megtalálta a szivárgás okát, és most már úgy megvan szerelve minden, hogy többet ilyen sorscsapás biztos, hogy nem eshetik meg vele. 

Igen ám, de másnap csöngött a telefon, és először hívott a Csütörtök Jancsi, aztán a Pöszmet Gabi végül meg a Kövér Jocó, hogy ázik a garázs, ázik a fürdő, csöpög mindenhonnan a rengeteg víz, és hallották a kicsi nénitől, hogy mindez az én fürdőszobámból indul. Akutyamindenit! Így indult be nálam a katasztrófaturizmus, sorra jöttek fel a vendégek megnézni a fürdőszobámat. Többen érezték, hogy kellemetlen, hogy bent tobzódnak a fürdőmben, ami persze száraz, mint a sivatag, és segítő bölcselkedésbe kezdtek, hogy ezt biztos a kondenzátor injektorjának a kivezetőcsöve, vagy esetleg még a befolyócső nyomásszabályzó zsanérjának az elvetemedése okozhatja. 


Mindenesetre megkínáltam mindenkit finom süteménnyel, amit véletlen bogaras lisztből sütöttem (elszaporodott a zsizsik). 

A komment szekcióban várom a tippeket forintban kifejezve, hogy szerintetek mennyit tettem félre csőtörés esetére. 

Folytatás talán.

2016. szeptember 13., kedd

Megtaláltam az igazit!

Sok év keresés után végre megtaláltam életem szerelmét, Danit. 185 centi magas, izmos testalkatú, szeret sportolni is. Mérnök informatikus, mégis érzékeny és figyelmes. Határozott, céltudatos és következetes, mindig nyugodt, az a fajta, akihez jó hazamenni. Biztos nagyon helyes is, kár, hogy nem láthatom a képét, mert nem vagyok platina előfizető. :D 

Viccet félretéve hamarosan jelentkezem friss információkkal, csak most kissé el vagyok havazva. Addig is egy perces néma csenddel emlékezzünk azokra a fiatal gyógypedagógusokra, akik 17-nek néznek ki, 13-nak érzik magukat, és szülőkkel kell konzultálniuk minden nap. Szép hetet mindenkinek! 

LIFE UPDATE

Az elmúlt 5 év tömören: összejöttem a szembeszomszéddal, összeházasodtunk, építettünk egy házat, és lett egy gyerekünk, Guszti. Szóval semmi...