2016. augusztus 24., szerda

Minden kezdet nehéz

Tematikus egységekre osztom személyes jellegű bejegyzésem.

Új munka: 35 asszonyból álló team tagja lettem a szakszolgálatnál. Senkit nem ismerek, nem tom mit csinál egy gyógypedagógus, teljesen tele van a gatya. Jófejek, de nehéz egyelőre kapcsolódási pontot találni. Az időjárás és a szezonális allergia témaköréről úgy érzem, hogy az elmúlt egy hétben minden bőrt lehúztam. Többen sután úgy próbáltak közeledni, hogy a gyermeki vonásaimra reflektáltak. Azt mondta minap egy kedves kollegina, idézem: "először azt hittem, hogy te valakinek a lánya vagy." Mondjuk akkorát nem tévedett. :D Nehézséget okoz továbbá, hogy beállítottak logopédusnak, nevezetesen a "Mackógyógytorna a helyes nyelésért" foglalkozást fogom tartani, annak ellenére, hogy határozottan nem vagyok logopédus, anno fel sem vettek, mert semmi nem úgy áll a számban, ahogy kéne. Ez magával hoz egy olyan természetű problémát, hogy ebből a macifosból a feladatok a felét nem tom megcsinálni, mert a tökömér nem akar a nyelvem úgy tekeredni, ahogy a könyvben. "Most lazán ejtsük le az állkapcsunkat, nyújtsuk ki a nyelvünk, és formáljunk belőle haldokló hattyút." Pedig Isten látja lelkem, teleköpködöm esténként a tükröt. 

Új lakás: az érzést leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor nincs áram. Nekiállsz hajat szárítani, aztán pfff... rájössz, hogy dehülye vagy, hát nincs is áram, akkor inkább elmész addig vasalni... :D Teljesen ugyanez. Sütés közben derül ki, hogy jaaaaa, hát nekem nincs is mákdarálóm, mérlegem, tepsim, nem baj, akkor inkább átszaladok a barátokhoz, jaaa, nincsenek is barátok. :D Mikróm sincs, próbáltam a tetőn pattogtatni kukoricát, de nem sikerült. Van róla egy oktatófilm is, hogy hogyan nem lehet kukoricát pattogtatni a tetőn, de meggondoltam magam a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban. Hogy kukorica nincs, túlélem, de barátokat muszáj lesz szerezni. Az az ötletem támadt, hogy mint az amerikai filmekben, sütök valami pitét, és bekopogok mindenhova, hogy én vagyok az új szomszéd. Nem tom, hogy elvernének-e. Ha bárkinek van használható tippje, hogy milyen szöveggel/indokkal lehet barátkozni a mai világban, ne tartsa magában. 

Régi csóróság: szerencsére még mindig van mit enni, egyelőre nyár is van, nem fázom, de tegnap tesónak majdnem mondtam reflexből, hogy ne húzza le a wc-t, mert mindjárt megyek én is. :D Azon kívül beszédes, hogy a hiányos berendezési és használati tárgyaim fele fent van a jófogáson. Adományokat elfogadok. 

Összegzés: nem mondom, hogy krízisállapot alakult ki, de ha tudtok ingyen dolgozó, önkéntes pszichológust, szóljatok, mert Tibi atya nem veszi fel a telefont. :D 

2 megjegyzés:

  1. Első alkalom, hogy az oldalra tévedtem és ez fogadott :D
    Bátyám is a te cipődben jár ( persze nem szó szerint).
    Remélem találsz sok barátot:) És megjegyezném, hogy a sütis ötlet nem is rossz ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ...és ez fogadott... :D Hát akkor gondoljunk együtt részvéttel minden önálló és egyben reménytelen életét megkezdő fiatalra :D

      Törlés

LIFE UPDATE

Az elmúlt 5 év tömören: összejöttem a szembeszomszéddal, összeházasodtunk, építettünk egy házat, és lett egy gyerekünk, Guszti. Szóval semmi...