Bevezetés
A mai rohanó világban az emberek hatalmas stressznek vannak kitéve. A fogyasztói társadalom generálta problémák fokozódnak, a személyek felé támasztott elvárások egyre nőnek mind a munkaerőpiacon, mind a magánélet területén. A reklámok emberideáljának való megfelelés sem elhanyagolható tényező a szorongás kialakulásának vizsgálatakor. A szorongással és a stresszel való megküzdési mód természetesen egyéni. Sokan esküsznek a sportra, vallásra, különböző lazító technikák elsajátítására. Ebben a kutatásban a káromkodás stesszcsökkentő hatását szeretném megvizsgálni.
A minta
A minta sajnos nem túl reprezentatív, ennek egy oka van,
hogy nem ismerek fiúkat. A kitöltők 68,2%-a nő, 31,8%-a férfi még úgy is, hogy
12x kitöltöttem férfiként. A nemek megoszlása az első diagramon látható.
1. diagram
A kitöltők életkori sajátosságainál is érződik az
önéletrajzi ihletés, 71%-uk 20 és 29 év közötti, a többi gyerek. Az életkorok arányát a 2. diagram foglalja össze.
2. diagram
A lakhely szerinti megoszlásból ami számomra érdekes, hogy a kitöltők 46,7%-a budapesti, 20,6% pedig községben él. A településtípusok aránya a 3. diagramon látható.
3. diagram
Eredmények
A csúnya beszéd mintázata
Arra a kérdésre, hogy "Milyen gyakran használ a példákhoz hasonló erősségű szavakat? - fasz, geci, kúr, stb..." a válaszadók kicsivel több, mint kétharmada a "Szinte soha" válaszlehetőséget választotta. A 4. diagramon látható a válaszok aránya.
4. diagram
A "Milyen gyakran használ a példákhoz hasonló erősségű szavakat? - hülye, szar, basszus, rohadt, stb..." kérdésre a legtöbb választást a "Naponta többször" opció kapta, és jól látható az 5. diagramon, hogy szinte egyenletesnek mondható csökkenést mutatnak az oszlopok, a "Szinte soha" válaszlehetőséget már csak 0,9% választotta.
5. diagram
Végül a "Milyen gyakran használ kreatívabb szóösszetételeket káromkodás gyanánt? - szopóroller, pöcshuszár, mutánscsődör, bitangpusztulatosan fostos, stb..." kérdés eredményeit összefoglaló diagram következik (6. diagram). Jól látszik, hogy a többség idegenkedik ezektől a szószerkezetektől, nem akarok spoilerezni, de hamarosan kiderül, hogy rosszul teszik.
6. diagram
A szorongás megnyilvánulása
A szorongás leginkább abban nyilvánul meg, hogy gyakran
feszültnek érzi magát a kitöltők kicsivel több, mint negyede. Legkevésbé az
elalvás jelent gondok, ez csak 15,9%-ot érint.
Két szempontot ragadtam ki a sok közül, az egyik a nemek
szerinti összehasonlítás, a másik, ami a leginkább érdekelt, hogy hogyan alakul
a csúnya beszéd és a stressz összefüggése a fővárosiaknál és a falusiaknál.
A nemek szerinti összehasonlítás
A nemeket vizsgálva az adatok alátámasztották az
előfeltevéseimet, ugyanis a nők átlagosan 10,87%-kal szorongóbbak, mint a
férfiak, és 20,12%-kal ritkábban beszélnek csúnyán. Az ok-okozati viszonyok helyes feltérképezéséhez azonban további vizsgálatra lenne szükség, hogy kiderítsünk, azért nem beszélünk olyan csúnyán, mert nők vagyunk, vagy azért vagyunk nők, mert nem beszélünk olyan csúnyán.
A budapestiek és a községben élők szorongásának és csúnya beszédének összevetése
Az eredmények alapján elmondhatom, hogy a fővárosiak igazán példát vehetnének falusi paraszt társaiktól. A budapestiek ugyanis átlagosan 12,4%-kal szorongóbbak, mint a falusiak, és ráadásul gyakrabban beszélnek csúnyán, aminek a mértéke átlagosan 4,6%.
Felvetődött a kérdés, hogy mi állhat ennek hátterében, ezért kicsit részletesebben is megvizsgáltam a kérdést.
A fővárosiak és a falusiak csúnya beszédének mintázata
A falusiak 29,2%-kal ritkábban használják a "fasz, geci, kúr, stb..." erősségű szavakat, mint a budapestiek, ami meglepő, hiszen azt gondolhatnánk, hogy falun a nép sokkal műveletlenebb és kulturálatlanabb, mint drága fővárosunkban, hát nem.
Még a "hülye, szar, basszus, rohadt, stb..." erősségű szavak használata is mérsékeltebb, 2,4%-kal.
Falun tehát a lakosság egyértelműen a kreatív szóösszetételeket preferálja, mint például a "szopóroller, pöcshuszár, mutánscsődör, bitangpusztulatosan fostos". 24,1%-kal gyakrabban használnak ezekhez hasonló szavakat, mint Budapesten.
Következtetések:
A kapott eredmények alapján a fővárosban élők is jobban tennék, ha kreatív szóösszetételeket használnának káromkodás gyanánt, a faszozás meg a gecizés helyett, ha csökkenteni kívánják a szorongásuk mértékét.
A kutatással felmerülő kérdésekre e-mailben szívesen válaszolok:
hekker.5d@gmail.com
Prof. Dr. habil. Kiss Dóra