2015. február 5., csütörtök

Dézsaavató

Szóval apa másik hobbija a dézsa. Egész nyáron kutattunk, rohangáltunk, érdeklődtünk, mert minden valamire való háztartásba kell egy szüretelő dézsa.
Az elképzelés a következő volt: dézsát kirakjuk a kertbe, megtöltjük vízzel, beleoktojálunk egy keringetőszivattyút, mellé kályhát, és ekképpen fogunk télen, 35 fokos vízben, olcsó pénzből flesselni.

Egyik szombat este apa tűzoltó kollégái jöttek, hogy „felavassák” a parasztvelneszt.
Bent csináltam a dolgom, mikor megcsörrent a telefonom.
- Kislányom, egy pillanatra gyere már ki, légy oly kedves!
Felkaptam a cipő, kabátot, sapkát, mert 2 fok volt kint.
- Tegyél már egy kis fát a kályhába, meg hozzál ki lécci még egy kis pálinkát nekünk! Puszi!

Fél óra múlva már telefonálni sem kellett, ugyanis a fél falu azt hallgatta, hogy „áálééhó vakard már meg apád ffffffffffff…ülét, mert lefagy a keze.” "Ááá Józsi, debuzivagy!" "Tevagyabuzi!"

Ekképpen vitatkozott a három pucér, nedves férfi egymás ölében, és én már akkor sejtettem, hogy tesómmal nagyon komoly alibit fogunk jelenteni apának pár óra múlva. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LIFE UPDATE

Az elmúlt 5 év tömören: összejöttem a szembeszomszéddal, összeházasodtunk, építettünk egy házat, és lett egy gyerekünk, Guszti. Szóval semmi...