Szóval apa másik hobbija a dézsa.
Egész nyáron kutattunk, rohangáltunk, érdeklődtünk, mert minden
valamire való háztartásba kell egy szüretelő dézsa.
Az elképzelés a következő volt:
dézsát kirakjuk a kertbe, megtöltjük vízzel, beleoktojálunk egy
keringetőszivattyút, mellé kályhát, és ekképpen fogunk télen, 35 fokos vízben, olcsó
pénzből flesselni.
Egyik szombat este apa tűzoltó
kollégái jöttek, hogy „felavassák” a parasztvelneszt.
Bent csináltam a dolgom, mikor
megcsörrent a telefonom.
- Kislányom, egy pillanatra gyere már ki, légy oly
kedves!
Felkaptam a cipő, kabátot,
sapkát, mert 2 fok volt kint.
- Tegyél már egy kis fát a kályhába, meg hozzál
ki lécci még egy kis pálinkát nekünk! Puszi!
Fél óra múlva már telefonálni sem
kellett, ugyanis a fél falu azt hallgatta, hogy „áálééhó vakard már meg apád ffffffffffff…ülét,
mert lefagy a keze.” "Ááá Józsi, debuzivagy!" "Tevagyabuzi!"
Ekképpen vitatkozott a három pucér, nedves férfi egymás ölében, és én már akkor sejtettem, hogy tesómmal nagyon komoly alibit fogunk jelenteni apának pár óra múlva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése